Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A galambok ismerik egymás képességeit... Tényleg?!

2010.05.02
 
Tényleg azt hiszi a tudomány, hogy az állatok nem beszélnek? Hogy nem ismerik egymást, akikkel együtt-működve élik az életüket? És a többieket, a Környezetüket, akikkel szintén együtt-működve élik az életüket? Hogy nem tudnak mindent, ami a fenntartható életükhöz szükséges? 
Igen: tudnak, és mindent.
 
Lehet persze folytatni is, ha bővebben akarjuk…
Persze örvendetes, hogy a Tudomány ilyen szépen halad. Ha minden jól megy, évtizedeken belül el fogunk jutni ahhoz a tételhez is, hogy a csecsemőnek az anyjára van szüksége, s aztán talán odáig is, hogy az anyjának meg a csecsemő(jé)re… Az persze kétséges, hogy ebben a rendszerben  el tudják-e fogadni a tudós kollégák, hogy a természetes rendszerek – állatok-növények-tájak-Föld – tudják az egymástól kölcsönösen függő, és így egymást éltető szerepüket, és hogy az embernek is az lenne a dolga, hogy megtalálja és szolgálja ezt – mert nem urai, hanem csak sáfárai vagyunk a Természetnek. Illetve voltunk. Mert a ránkbízott vagyon szétzilálódott, tönkrement. Elherdáltuk.
Na most, ha ezt így nem értik, akkor vegyük példaként az ún. erőforrásokat. Tényleg azt gondolják, hogy az energiaválságra hozhat megoldást újabb energiaforrások felfedezése-bevonása??!